Ez most a jelen, de ahogy bevezetőnkben jeleztük, érdemes a figyelmünket már most távlati kérdések felé irányítani:
Átrendeződés az ellenzék hátországában?
Az ellenzéki oldalon a helyzet világos, a háttérben zajló eseményekből pedig arra lehet következtetni, hogy a nagy nyugati „politikai hitelminősítők” már a választások előtt beárazták az eredményt és leminősítették a régi baloldali pártokat. Az eredmények tükrében
a Momentum már egészen biztosan a befektetésre nem ajánlott kategóriába került,
de könnyen lehet, hogy DK-val is ez történik. Kasszikusokkal (Walpole/Palmerston) élve: őfelségének nincsenek ellenségei, őfelségének nincsenek barátai, őfelségének csak érdekei vannak. Vagyis a külföldi támogatóknak nem biztos, hogy további érdekük fog fűződni a régi és most leszerepelt baloldal anyagi támogatásához, a TISZA-hoz viszont egyre inkább. Ez pedig jelentős átrendeződéseket hozhat a hazai balliberális sajtóban és hátországban (média és kutatóintézetek):
az eddigi támogatottak forrásszűkébe kerülhetnek, vagy átállásra kényszerülhetnek.
De a TISZA ugyanígy döntési helyzetbe kerül: vagy megcsinálja a maga sajtóját és háttérintézményeit, vagy elfogadja a meglévő, régi balos rendszereket; a médiát, amelynek szűrőjén keresztül jönnek majd le a megszólalásai, és a háttérintézményeket, tanácsadókat, akik egyfajta baloldali mélyállamként béépítik a programjába a szokásos baloldali témákat. A párt alelnökének csörtéje a baloldali médiumok közé tartozó ATV-vel talán az előbbit vetítheti előre. Még egy további kérdés a régi baloldali médiumok és a régi balos establishment számára: mit szólnak majd az olvasóik, nézőik? Követnék-e tovább őket, ha látványosan közeledni kezdenek a TISZA-hoz? Velük tartanának ezen az úton?
Átrendeződés a polgármestereknél és az önkormányzatokban?
Kényelmetlen helyzetbe kerültek azok az ellenzéki polgármesterek, önkormányzati képviselők, akik bár eredményesek voltak, pártjuk támogatottsága azonban váratlanul elillant, s egy politikai erő nélküli, majdhogynem légüres térben maradtak:
Próbáljanak egyedül kitartani, esetleg a régi baloldal megmaradt és meggyengült erőihez csapódni, vagy a TISZA párthoz gravitálni? Ez a kérdés különösen a két budapesti momentumos polgármester számára lesz égető, de vidéken is számos helyen felmerül majd. Különösen akkor, ha az egyelőre inkább mozgalomra hasonlító TISZA a valódi párttá szerveződés útjára lép és döntés elé állítja őket: velünk vagy ellenünk?
Megmarad-e a régi baloldal?
A régi baloldal és a TISZA viszonya láthatóan nem tisztázott. A választási eredményekből rövid távú versengés biztosan várható, középtávon viszont versengés, de akár együttműködés, szövetségkötés is lehet. A régi baloldal csapdahelyzetbe került: ha úgy dönt, hogy a TISZA-ra jobboldali erőként tekint, akkor a létezésük értelme kérdőjeleződik meg, hiszen akkor eme logika szerint jobboldali kategóriába sorolható erők (Fidesz-KDNP, Mi Hazánk és akkor a TISZA) 80 százalék fölé kerülnek, ezzel pedig a baloldal itthon támogatottságát és értelmét veszti. Azonban
ha befogadják a TISZA-t a baloldalra, akkor egy újabb baloldali verseny indul majd el.
Az a hagyományos baloldali politika, hogy – részben a politikában komoly hibának számító hiúságtól vezérelve – mindent zsigerből ellenzünk, amit a kormány mond, láthatóan nem lesz tartható, hiszen TISZA azzal tudott hozzájuk képest előrébb lépni, hogy a Fidesz bizonyos témáit – ha csak szavak szintjén is, de – maga is átvette.